1. Miért csökken a vezérlőszelep tömítettsége? Hogyan lehet megoldani ezt a problémát?
A szabályozószelep csökkentett tömítettsége közepes szivárgáshoz vezet, ami befolyásolja a folyamatszabályozás pontosságát és a biztonságos gyártást. Az alapvető okok belső szivárgásra és külső szivárgásra oszlanak, amelyek célzott elemzést és megoldásokat igényelnek:
01 Belső szivárgás
A leggyakoribb ok a szelepmag és az ülés közötti tömítőfelület meghibásodása. Egyrészt a szelepmag és a szelepülék hosszú távú eróziója,-a nagy nyomáskülönbség vagy részecskéket tartalmazó közeg-eredménye lehet, amely karcolásokat és lyukakat okoz a tömítőfelületen, vagy kavitáció következtében eróziót okoz. Másrészt ennek oka lehet a tömítőszerkezet rossz alkalmazkodóképessége, például a nagy nyomású körülmények között használt puha tömítőelemek deformációja, vagy a tömítőfelület korróziója a nem -korróziónak- ellenálló anyagok nem megfelelő kiválasztása miatt erősen korrozív közegekhez.
02 Külső szivárgásIt
Ami főként kétféle okot foglal magában: a tömítés tömítésének meghibásodása, például az öregedési kopás vagy a tömítés nem megfelelő felszerelése és valve test csatlakozási tömítés meghibásodása, mint például a karimás tömítések elöregedése vagy a szeleptest öntési hibái.
A fenti lehetőségekhez a következő célzott karbantartási intézkedéseket lehet tenni a csökkentett tömítettségű szabályozószelepeknél:
Cserélje ki az elöregedett vagy sérült tömítést. Válassza ki a megfelelő csomagolási típust a közeg jellemzői és a munkakörülmények alapján, mint például a grafitgyűrűs tömítés magas-hőmérsékletű közegekhez és a politetrafluoretilén csomagolás a korrozív közegekhez.
Helyezze vissza a tömítést megfelelően, biztosítson elegendő nyomóerőt, és győződjön meg arról, hogy a tömítés egyenletesen illeszkedik a szelepszárhoz és a tömítőkamrához.
Vizsgálja meg a szelepszár felületét. Javítsa meg vagy cserélje ki a szelepszárat, ha karcolások vagy korrózió látható.
Javítsa meg vagy cserélje ki a megfelelő felső motorháztető-alkatrészeket, ha a tömítőszerkezet hibás, például sérült a tömszelence.
(A kavitáció arra a jelenségre utal, amikor a folyadék elpárolog és buborékok keletkeznek, amikor a helyi nyomás a telített gőznyomásra csökken az aktuális hőmérsékleten, miközben a fojtóelemeken, például a szabályozószelepeken keresztül áramlik. Ezt követően, ahogy a folyadék az alsó rész felé áramlik, ahol a nyomás helyreáll, a buborékok gyorsan összeesnek, ami erős lökéshullámokat és mikro{1}}rezgéseket okoz, amelyek viszont nem okoznak kárt.)
2. Miért lép fel zaj a vezérlőszelep működése közben? Hogyan lehet fenntartani és megoldani ezt a problémát?
Ha a vezérlőszelep működése közben zaj lép fel, először meg kell határozni a zaj típusát és okát. A szabályozószelepek által keltett zajnak alapvetően két típusa van: hidrodinamikai és mechanikai zaj.
01 Hidrodinamikai zaj
A hidrodinamikus zaj a leggyakoribb típus, amelyet tovább osztanak a kavitációs zajra, a villanózajra, valamint a turbulencia és örvényzajra.
A kavitációs zaj a nagy{0}}frekvenciás zajra utal, amelyet a szelepen átívelő túlzott nyomáskülönbség okoz. Amikor a folyadéknyomás a fojtópontnál a telített gőznyomás alá csökken, buborékok keletkeznek, majd összeesnek, a szelepmag kavitációs károsodásával együtt. A felvillanási zaj arra a helyzetre utal, amikor a folyadéknyomás a fojtás után a telített gőznyomás alatt marad, és stabil gáz-kettes folyadékot{4}}nem vezet, ami turbós fázisú áramlást nem eredményez. Ez a fajta zaj többnyire folyékony közegben fordul elő. A turbulencia és az örvényzaj a fojtónyíláson átáramló egyenetlen folyadéksebességre utal, és örvényleadást képez. Különösen akkor, ha az áramlási sebesség megközelíti vagy meghaladja a hangsebességet, a zaj erősen megnő. Ez a fajta zaj nagyobb valószínűséggel fordul elő gázközegben.
02 Mechanikai zaj
A mechanikai zaj két forrásból származik: a szelepmag vagy a szelepszár vibrációja vagy az indítószerkezet zaja. Alacsony-frekvenciás vibrációs zajra utal, amelyet a szelepmag rezgése okoz kis nyílásoknál, vagy a szelepszár és a tömítés közötti súrlódás vagy a vezetőhüvely kopása miatti túlzott hézag miatt. Vagy akkor keletkezik, amikor a vibráció a szeleptestre átvitelre kerül a pneumatikus membrán működtető szerkezetének elégtelen rugómerevsége miatt a fogasléc kopása a dugattyús működtetőben vagy a motor rezonanciája az elektromos működtetőben.
A fent említett kétféle zaj esetében a nyomáskülönbség és a nyitási fok beállításával és az áramlási sebesség szabályozásával elkerülhetjük a forrásból származó zajt. A zajt a korrózióálló-és kopásálló-anyagok használatával vagy a szelepmag szerkezetének optimalizálásával is csökkenthetjük. Például a V típusú golyóscsapok és az excenteres forgószelepek áramlási útvonala csökkentheti az örvényeket, és a lágy{4}}zárt szelepmagok elnyelhetik a turbulens zaj egy részét.
A szabályozószelepek folyadékszabályozás közbeni meghibásodásának csökkentése és megelőzése érdekében a szabályozószelepeket megfelelően kell kiválasztanunk és karbantartani. Például erősítse meg a funkcionális követelményeket, és számítson ki olyan paramétereket, mint például a nyomáskülönbség és az áramlási sebesség; rendszeresen ellenőrizze a szelepmagok és -ülékek kopását, és cserélje ki az elöregedett tömítést és vezetőhüvelyeket; rendszeresen ürítse ki a szennyvizet a pneumatikus hajtóművekből, és ellenőrizze az elektromos hajtóművek motorjait és reduktorait.
Köszönjük, hogy elolvasta, és válassza ki a megfelelő és jó{0}}minőségű szelepeket!
